2013. szeptember 22., vasárnap

Catacombs 1.rész

Hetek teltek el, mire néhány családtagjának sikerült rávennie, hogy menjenek el a U-Kiss bulijára, amit a katakombák között rendeznek. Bármikor arra gondolt, hogy ott lent valahol valami rejtőzködik és őket figyeli, összerándult a gyomra. 

Fogalma sem volt mi volt éppen vele, de annyit tudott, ha nem menekül, rossz vége is lehet a dolognak. Addig gondolkodott a kiúton, míg végül el nem tévedt az egyik kanyarnál és elveszett a katakombák mélyén. Úgy menekült, mintha nem lenne más választása, pedig volt. Kiállhatott volna vele és öröksége révén eredeti alakjában megölhette volna, de kíváncsisága győzött a józan ész felett.

Rá kellett jönnie, hogy ez a valami ismeretlen okok miatt vonzotta, de nem kíváncsiságból. Mikor megállt és érezte, hogy közeledik felé, a félelem kezdett átváltozni vággyá és szinte megrészegítette őt a jelenléte. Egy idő után már nem volt hová menekülnie. Zsákutcába jutott.

Jobbnak látta, ha beszalad az utolsó helyiségbe, teljesen a falnak préseli magát és visszafojtja a lélegzetét, hogy még csak véletlenségből sem tudja a lény, hogy hol rejtőzködik. Érezte, hogy nem egyszerű vámpírról van szó. Nem az követi, hanem valami, ami sokkal ősibb és veszélyesebb.

Hiába volt minden, ugyanis nagyon is jól érezte őt a fal másik oldalán. Alig néhány centire állt meg onnan, ahol belépett. Annyira megmeredt, hogy még csak oldalra sem merte fordítani a fejét, még akkor sem, mikor jéghideg levegőt vagy forró lélegzetet érzett a nyakán.

Nem kellett sokat várnia, máris előtte termett az őt üldöző, de képtelen volt ránézni. Szemei a földet bámulták, időnként a lény lábát és egész testét, kivéve az arcát. A nyakához hajolt és mélyen beszívta az illatát, de nem bántotta és nem is harapta meg.

Akkor néhány U-Kiss-es fiú mentette meg, élükön Soohyun-nal. Bár nem szerette, ha rányomul vagy utána kémkedik, most azonban nagyon is hálás volt neki, hogy kihúzta a csávából, de nem akart engedelmeskedni a teste. Valami baj van! Hiába szeretne elindulni, képtelen rá, mert valami miatt vonzódik a támadójához.

- Jan! - Kiáltja Soohyun egészen közel hozzá.

Kinyújtja a bal kezét, jelezve neki, hogy hol van, és ő azonnal veszi is a lapot. Soohyun megragadta és úgy megrángatta a kezét, hogy az hozzásúrolódott az egyik kiálló darabkának a falból és megvágta őt. Ahogy visszanézett, meglátta vérét a falon, de nem volt ideje arra, hogy letakarítsa, inkább csak követte a fiúkat egészen a bulira kiszemelt helyiségekig.

Soohyun lezárta a bejáratot, ami az alsóbb szintekhez vezet és egy őrt állított oda, hogy senki se léphessen be oda többé vagy legalábbis addig, míg egy-egy buli tart. Buli közben természetesen folyamatosan az őr mögött lévő bejáratot figyelte, ami másik oldalán tisztán érezte a lény közelben létét.

Amilyen gyorsan és hamar csak lehetett leléptek és nem is szándékozott visszatérni, de annyira kérlelték, hogy nem tudott nemet mondani. Most ismét itt van, a bejárat előtt változatlanul egy őr áll. A lénynek semmi nyoma sem volt a közelben. Valahol a lenti szinteken volt, de nagyon érezte minden mozdulatát. Szinte látta maga előtt, ahogy felkapja a fejét, mikor megérzi, hogy újra eljött.

Gyomra azonnal összeszorult és tudta, hogy valami hamarosan történni fog, ami senkinek nem ígér jót, különösen neki nem. Végig az őrt figyelte és képtelen volt lazítani. Gombóc gyűlt a torkában és ezt a piával sem tudta leküzdeni, bárhogy is szerette volna.

- Ugyan már... lazíts. - mondta neki Lucy, de tudta, hogy hiába.

- Nem megy. - válaszolta. - Elakarok menni innen! - jelentette ki.

- Mi a baj? Mitől félsz ennyire?

- A lénytől, ami ott van... - gyorsan belekortyolt az italába. - .... a mögött az ajtó mögött és csak az alkalomra vár, hogy kitörhessen.

- Megkeresem a többieket. - mondta Lucy, miután alaposan leellenőrizte érzékeivel a helyet.

Jó néhány perc telt el, míg mindannyian vissza nem tértek hozzá. Épp indulni akartak, mikor egy túlvilági ordítás, majd sziszegés hallatszott az ajtó mögül. Az ajtó pillanatokkal később kirobbant a helyéről és megjelent ő. Annyira lefagyott a látványtól, hogy mozdulni sem bírt.

- Tűnés! - kiáltotta társainak.

- Nem hagyunk itt! - válaszolta Lucy.

- Én megyek utánatok.

Egy újabb ordítás hallatszott tőlük nem is olyan messze. - A lányt akarom!

A hangra mindenki rohanni kezdett eszeveszetten a kijárat felé. Egyedül ő maradt ott és a lény. Most nem félt tőle, sokkal inkább vonzódott hozzá. Váratlanul Soohyun ment oda hozzá és próbálta elrángatni, de nem volt szerencséje, mert a lény addigra már odaért hozzájuk és úgy hajította el, mintha tollpárna lenne. 

2013. szeptember 21., szombat

Catacombs - Pilot

A U-Kiss néven elhíresült banda titkos bulikat tart a fiatalok számára, legyenek emberek, vámpírok vagy bármi mások. A szabályok szerint az első buliba bárki elmehet, de ha nem kap meghívást legközelebb, akkor soha többé nem engedik be, kivéve, ha valamit felajánl a fiúknak vagy egyezséget köt velük.

Akit a második bulira is meghívnak, bármikor visszatérhet, sőt ha szerencséje van, még olyanokra is bejuthat, amikre kevesen. Az éjszaka szülöttei között az a hír járja, hogy a fiúk tartanak néhány különleges és más lények elől titkolt bulikat, amiket katakombák között tartanak.

A csapat vezére Soohyun kiszúrja magának az egyik bulin Jan-t és eltökélt szándéka, hogy bármi áron megszerzi magának, de ez korántsem annyira egyszerű, mint gondolta, ugyanis más feni rá a fogát.

Jan a legutóbbi katakombás bulin tovább merészkedett a megengedettnél. Megérezte, hogy valami ólálkodik a felső szintek alatt, így elindult, hogy kiderítse mi az. Néhány szinttel lejjebb egy kriptát talált, benne egy sírral, aminek a teteje nyitva volt.